Golden Shine Studio
Golden Shine Studio Golden Shine Studio Golden Shine Studio Golden Shine Studio

1. A HAJRÓL KICSIT MÁSKÉPP

Mindenekelőtt tisztázzuk, milyen is az egészséges haj.
Az egészséges haj tiszta, csillogó, fényes, végei nem töredezettek, vagy felhasadtak, alattuk a fejbőr nem korpás.
A haj egészségi állapotunk legjobb mutatója, hiszen különböző betegségeknél (pl.: vérszegénység, pajzsmirigy betegségek), vagy akár stressz hatására hajunk és körmünk fakóvá, töredezetté válhat, sőt akár még hajhullás is kezdődhet.

A hajszálak különböző fehérjékből, ásványi anyagokból álló élettelen – a sérülések után regenerálódni képtelen – képződmények, a kialakulásukhoz számos aminosavra, ásványi anyagra van szükség.

A hajszál a fejbőrben található szőrtüszők "terméke". A szőrtüszők bőséges saját vérellátással rendelkező tömlő – illetve zsákalakú kis szervecskék, amelyek nyílásából nő ki a hajszál.
A hajszál termelésében legfontosabb terület, a szőrtüszőben rejlő hajhagymában mélyen található, gyorsan osztódó sejtcsoport, az úgy nevezett mátrix.
A mátrix sejtjei osztódásuk közben felfelé tolódnak, majd fokozatosan átalakulnak a hajszál egyes rétegeivé.
A mindennapi szóhasználatban a hajgyökérzet alatt, a szőrtüsző és a hajhagyma egységét értjük.
A szőrtüszőben apró faggyúmirigyek ürítik olajos váladékukat, amely egyrészt elősegíti a növekvő hajszál kicsúszását a szőrtüszőből, másrészt bevonatot képez rajta, így védve a hajszál külső rétegét.

Maga a hajszál három fő részből áll: a legbelső velőből, vagy hajbélből (medulla), a középső kéregből (cortex) és a külső hámrétegből (cuticula).
Egy-egy szőrtüsző az élete során 20-30 új hajszálat növeszt.
A hajszál havi 1 - 1.5 cm-t nő, nyáron többet, mint télen.

Minden hajszálnak három ciklusra osztható, kb. 2-6 évig terjedő élettartalma van:
- anagén fázis (aktív, növekvő,termelő)
- katagén fázis (átmeneti)
- telogén fázis (nyugalmi)
A hajszálak nagy része a fejbőrön anagén fázisban van. Ez a szakasz átlagosan 3 évig tart.
Ezt a növekvő fázist 1-2 hét átmeneti, katagén fázis követi. Ebben a szakaszban a mátrix sejtek osztódása leáll, a hajszál leválik és kifelé a szőrtüsző szája felé mozdul.
Végül a hajszálat a nyugalmi, telogén szakaszában (amelynek ideje 3-4 hónap), már csak a szőrtüsző hámja tartja, mely lassan elszakad és végül kihullik a haj.
A hajváltás folyamata szerencsére nem egyszerre megy végbe.

folytatjuk

2. A HAJUNK TÁPLÁLÉKAI

Hajunk - bármennyire is ezt akarják sugallani a reklámok - nem élő anyag.

A legnagyobb részét egy KERATIN nevű fehérjéből álló képződmény alkotja.
A keratin a felhám legfelső rétegének, a szarurétegnek is az alkotórésze.
Erős, egészséges hajszál csak akkor tud termelődni, ha a szőrtüszők körüli érhálózatban, az alábbiakban részletezett, tápanyagban gazdag vér áramlik.

Itt hívjuk fel a figyelmet a helyes táplálkozásra, hiszen ha a testünk nem kapja meg ezeket a fontos anyagokat, akkor biztos, hogy hajunk és körmünk is megsínyli azok hiányát.

FEHÉRJÉK
Valójában helyesebb lenne inkább aminosavakról beszélni, ugyanis ezekből épülnek fel a fehérjék.
Az aminosavak egy részét (alanin, arginin, aszparagin, aszparaginsav, cisztein, glutamin, glutaminsav, glicerin, prolin, szerin, taurin, tirozin) szervezetünk is előtudja állítani, más részét (leucin, izoleucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin) viszont nem.
Ez utóbbiakat esszenciális aminosavaknak nevezzük, vagyis a szervezetünk által igényelt mennyiséget ezekből az anyagokból, csak kívülről (a szervezetünkbe történő bevitellel) tudjuk kielégíteni.

Aminosav hiány - leggyakrabban - a nem megfelelő táplálkozás miatt alakulhat ki, azonban számos más ok is meghúzódhat a háttérben (pl.: fertőző betegség, stressz, időskor, stb.).
Hajunk számára az egyik legfontosabb aminosav a kéntartalmú CISZTEIN, amelyet legnagyobb mennyiségben a tojásban, a húsban és a tejtermékekben találhatunk meg.

Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, természetesen az sem jó, ha túl sok fehérjét viszünk be szervezetünkbe, ugyanis ezáltal a pH érték - vagyis szervezetünk kémhatása – a savas irányba tolódik el.
A túlzottan savas közeget a szerveink nem tolerálják, ezért a vesék kalcium elvonásával próbálják meg normalizálni a pH értékét, amit a leggyorsabban éppen a hajból és a körömből tudnak kivonni.

folytatjuk

3. VITAMINOK

A-VITAMIN
Az A-vitamin az egyik legrégebben ismert, zsírban oldódó vitamin. Napi szükséges adagja 4000-5000 NE (nemzetközi egység).

Szervezetünk közvetlenül is képes ennek a vitaminnak az előállítására különböző karotinoidokból (legfontosabb ezek közül a béta karotin), azonban számos táplálékunk jelentős forrása. Az A-vitamin a májban raktározódik.

Az A-vitaminból úgynevezett retinoidok alakulnak ki, melyek nélkülözhetetlenek a látásunkhoz, bőrünk és hajunk egészségéhez, valamint sok egyéb, a szervezetünkben lejátszódó életfontosságú folyamathoz (pl.: a nyálkahártyák épsége, az immunrendszer megfelelő működése, a növekedés, a csontok és a fogak felépítése, stb.).

Bőrgyógyászati szemmel nézve, talán ez a vitamin áll legközelebb a hajgyógyászathoz, hiszen több bőrbetegség kezelésére mesterségesen előállított, azaz szintetikus A-vitamin származékokat használunk, igen nagy sikerrel.

A legfontosabb tudnivaló az A-vitaminnal kapcsolatban, hogy nagy mennyiségben káros a szervezet számára. Túladagolásakor életveszélyes májkárosodás alakulhat ki, a bőr extrém módon kiszárad, repedezetté válik, a körmök töredezni kezdenek és egyidejűleg hajhullás lép fel.

Különösen fontos, hogy terhesség előtt és alatt, 4000 NE-nél több A-vitamint ne vigyünk be a szervezetünkbe, mert súlyos magzatkárosító hatással rendelkezik.

Ezért az A-vitamin alapú terápiák, csak SZIGORÚ orvosi rendelésre és ellenőrzés alatt végezhetők!

Az A-vitamin legfontosabb természetes forrása a hal, a tojássárgája, a máj és a tej.

Az A-vitamin szervezetünkön belüli előállításához szükséges karotinoidokat legnagyobb mennyiségben a sárga, narancssárga és piros zöldségek, illetve gyümölcsök, valamint a kelkáposzta és a brokkoli tartalmazzák.

folytatjuk

4. VITAMINOK

B-VITAMIN
A B-vitaminok csoportjából hajunk és bőrünk szempontjából a legfontosabb a B7 vitamin, azaz a biotin (H-vitaminként is nevezik).

A biotin rengeteg ételféleségben megtalálható, ezért ritkán fordul elő hiánya a szervezetben, ugyanakkor a szervezetünk csak nagyon kis mennyiségben képes tárolni, ezért szükséges rendszeresen a szervezetbe juttatni.

Esetleges hiánya esetén a köröm töredezetté válik, és hajhullás is fellép, de egészséges és főleg változatos étrendnél nem kell félni a B7-vitaminhiánytól.

A túladagolása - a vízben való oldhatósága miatt - nem lehetséges. A felesleges B7-vitamin a veséken keresztül kiválasztódik.

Szükséges mennyisége napi kb. 30-60 mikrogramm, de ez függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is.

A B7-vitamin túlnyomó részét a táplálékkal készen kapjuk, egy kisebb részét a bélrendszerben élő baktériumok állítják elő.

A biotin molekulája ként tartalmaz és számos speciális fehérje (más néven enzimek) alkotórésze, így többek között szerepet játszik az aminosav-, a szénhidrát-, a fehérje- és a koleszterin anyagcseréjében is.

Ezeken kívül a haj és a köröm egészségének egyik legfontosabb őrzője.

Manapság számos B-vitamin komplexszel dúsított hajápolási termék található a piacon, azonban ezek hatása csekélyebb, mint a belsőleg bejuttatott vitaminé.

A biotin legfontosabb természetes forrása a máj, a dió, a rizs, a hüvelyesek és a karfiol.

folytatjuk

5. VITAMINOK

C-VITAMIN
Feltehetően a sokak által leginkább ismert vitamin, más néven aszkorbinsav.

Vízben oldódó, antioxidáns hatású (sejtöregedés gátló) vitamin, mely a szervezet számos anyagcsere-folyamatában nélkülözhetetlen szerepet játszik.

Az emberi szervezet – ellentétben a legtöbb élőlénnyel – nem tudja a szervezetében előállítani a C-vitamint, ezért a táplálékunkkal együtt kell bevinni azt.

Hajgyógyászatilag a legfontosabb hatásai közé tartozik, hogy erősíti a hajszálerek falát, a bőr második rétegében (az úgynevezett irhában) található kötőszövetrost képződésének egyik alkotóeleme, segít a vas felszívódásában is, ami a haj egyik fontos építőeleme, valamint az E-vitamin újraképződésében is részt vesz.

Napi minimális szükséglet: kb. 40-80 milligramm, dohányzóknál ennél jóval több, akár 80-120 milligramm. Bizonyos betegségek növelhetik a napi minimális szükségletet.

A nagy dózisú étrend kiegészítők szedése esetén vesekövesség és gyomorpanaszok alakulhatnak ki, de a természetes ételek formájában bevitt nagy mennyiségű C-vitamin esetében a túladagolás kizárt.

Hiányában – más problémákkal együtt, pl. skorbut – felléphet a hajhullás.

Legfontosabb természetes forrásai: citrusfélék, csipkebogyó, brokkoli, karfiol, sütőtök, paprika, paradicsom, savanyú káposzta.

folytatjuk

6. VITAMINOK

E-VITAMIN
Antioxidáns hatású (vagyis védi a szervezetet az oxidációs folyamatoktól), zsírban oldódó vitamin, mely szintén fontos szerepet játszik az egészséges haj és köröm kialakulásában és megőrzésében.

Az E-vitamin (más néven tokoferol) különösen fontos szerepet játszik a sejtfalak megfelelő állapotban tartásában, valamint a bőr (így a haj), az idegek, az izmok, a vérkeringés és a szívműködés egészségének megőrzésében.

Legfontosabb hatása, hogy semlegesíteni képes a sejtkárosító szabad-gyököket, ezáltal erősíti az immunrendszert és késlelteti az öregedés folyamatát.

Javítja a sejtek regenerációs folyamatát, ezért különösen hasznos betegség utáni, legyengült állapotban, mivel több oxigént juttat a szervezetbe, növeli az állóképességet és gyorsítja a regenerálódást.

Az E-vitamin hiánya az immunrendszer gyengülését, az idegrendszer károsodását, az izmok sorvadását okozza.

Napi szükséglet körülbelül 8 milligramm. Az E-vitamin a májban és a zsírszövetben raktározódik. Legfontosabb természetes forrásai: az olajos magvak, növényi olajok, búzacsíra, mazsola, zöld leveles zöldségek.

folytatjuk

7. VITAMINOK

FOLSAV
A folsavat B9-vitaminnak, illetve M-vitaminnak is nevezik.

Vízben oldódó vitamin, melyet szervezetünk (a májban) csak nagyon rövid ideig tud raktározni, ezért bevitelére fokozott figyelmet kell fordítani.

Minden olyan életfolyamatban szükség van folsavra, amelyben sejtosztódás megy végbe.

Részt vesz a vérképzésben, az aminosav- és nukleinsav-anyagcserében, segíti a vas és a B12 vitamin felszívódását.

Ezért tehát nagyon fontos hajunk szempontjából is, hiszen - mint korábban már láthattuk - a mátrixsejtekben nagymértékű, nagy energia- és oxigénigényű sejtosztódás zajlik.

A folsavhiány egyik leggyakoribb oka a hiányos táplálkozás, vagy az ételek rendszeres túlfőzése, mivel a vitamin hőre igen érzékeny.

Nagyon nehéz ezt a vitamint túladagolni, mert a feleslegben bevitt mennyiség kiürül a szervezetből.

Napi folsav-igényünk kb. 300-400 mikrogramm.

Folsavat nagy mennyiségben tartalmaznak a hüvelyes zöldségek, a spárga, máj és a teljes kiőrlésű gabonafélék.

folytatjuk

8. ÁSVÁNYI ANYAGOK

CINK
Azon ásványi anyagok közé tartozik, melyre minden sejtünknek szüksége van.

Mint a nyomelemek legnagyobb része, a cink is kiemelkedő szerepet tölt be az enzimek megfelelő működésében, az anyagcsere-folyamatok biztosításában.

Részt vesz - az egészséges bőr és haj fenntartásán kívül - az immunrendszer működésében, a hormon-háztartásban, elősegíti a sebgyógyulást, valamint bizonyos bőrbetegségek kezelésében is hatásos (pl. ekcéma).

Súlyos hiánya szerencsére ritka, enyhe hiány esetén a haj és a köröm egészségtelen megjelenésű lesz, hajhullás alakulhat ki.

A sebgyógyulás elhúzódik, szervezetünk a fertőző betegségekre hajlamosabbá válik.

Bőrünk száraz, repedezett, hámló lesz, ekcéma alakulhat ki.

Túlzott mértékű bevitele hányingert, hányást okozhat, tartós túladagolása rézhiány kialakulásához vezethet.

Napi szükségletünk kb. 12-15 milligramm.

Leggyakoribb természetes forrásai: húsfélék, tojás, sajt, tenger gyümölcsei, hüvelyes zöldségek, mogyoró, mandula.

folytatjuk